7 muda
	7 veszteség
	7 wastes
	7 Arten der Verschwendungen

A 7 veszteség kategóriát Taiichi Ohno állította össze. A kategóriák segítenek a folyamatokban lévő veszteségek azonosításában. A 3 Mu-nál már tárgyaltuk a veszteség fogalmát. Nézzük meg most a veszteségek hét fajtáját. Azért szokták általában ebben a sorrendben felsorolni, mert az angol kezdőbetűket összeolvasva egy nevet kapunk (TIM WOOD), ami megkönnyíti a veszteségek típusainak megjegyzését. A veszteséget pazarlásnak is nevezzük, ami talán kifejezőbb, de egyelőre nem terjedt el szélesebb körben. Ahogy ez lenni szokott, egyre újabb veszteségtípusok tűnnek fel. Ezek nagy része sehogy sem illeszkedik az eredeti 7 veszteség közé, és gyakran a meglévő alapveszteségek okozatai. Érdemes az eredeti veszteségekre fókuszálni, vagy ami még jobb, ha egyáltalán nem próbáljuk csoportosítani a veszteségeket, csak megtanuljuk felismerni és megszüntetni őket. Széles körű elterjedtségének köszönhetően mégis megemlítjük a legnépszerűbb nyolcadik veszteséget. Ez nem más, mint a dolgozók kihasználatlan kreativitása.

Lásd még: 3 Mu (muda, mura, muri), munka.

	az anyag mozgatásából (szállításából) eredő veszteség
	waste of transportation/conveyance
	Transport

Az üzemen belüli anyagmozgatás fontos része a termelés kiszolgálásának, de a vevő szempontjából teljes egészében veszteség, mivel nem ad értéket a termékhez. Azt az anyagmozgatást tekintjük veszteségnek, amely több, mint az a minimális mozgatás, amire a termelés fenntartásához feltétlenül szükség van. A különálló munkahelyek közötti anyagmozgatási veszteséget könnyen megszüntethetjük a munkahelyek áthelyezésével. Először tehát ne azon gondolkodjunk, hogyan lehetne egy anyagmozgatási feladatot hatékonyabban megoldani, hanem azon, hogy szükség van-e rá egyáltalán. Az üzemek, üzemrészek közötti anyagmozgatási műveletek során keletkező veszteséget egyszerűen szállítási veszteségnek is nevezhetjük.

Lásd még: anyagmozgatás, különálló munkahely.

	készletben rejlő veszteség
	waste of inventory
	Bestände

A folyamatok biztonságos működtetéséhez szükséges minimális készletnél nagyobb mennyiség. Megszoktuk, hogy mindenhol készletekkel vagyunk körülvéve. A készlet kényelmessé tesz, ha probléma adódik, nem kell azonnal beavatkoznunk, hiszen van honnan kielégíteni a vevő igényét. Viszont ha egyszer kiszámoljuk egy közepes mennyiségű felesleges készletnek az értékét, és átgondoljuk, hogy milyen fejlesztésekre lehetne használni azt a pénzösszeget, onnantól máshogy fogunk a készletekre tekinteni. A tárolás és készletkezelés nemhogy nem ad értéket a termékhez, de jelentős költségei is vannak. Jelenleg a cégek nagy része nem képes megmondani, hogy 1 m2 készlettartásra szánt terület vagy egységnyi készlet időegység alatti fenntartásának mekkora a költsége. Az azonban biztos, hogy azt a területet meg kellett építeni, fűteni vagy hűteni kell, a többletkészlethez többletberendezések és -dolgozók tartoznak. Nem beszélve arról, hogy értékes gyártási kapacitás elől veszi el a helyet.

Lásd még: készlet.

	mozdulatokban rejlő veszteség
	waste of motions
	Bewegung

Az összes olyan mozdulat, amely nem ad értéket a termékhez, illetve minden értékteremtő, de nem optimális mozdulatsor veszteséget okoz. Idetartozik pl. a séta is. Amint az anyagmozgatási veszteségnél is jeleztük, itt is a minimálisan szükséges mozgáson túlmutató mozdulatok számítanak veszteségnek.
Mivel a gépeknek kiterjedése van, ha az egyiktől el szeretnénk jutni a másikig, a távolságot csak sétával hidalhatjuk át. A mi felelősségünk, hogy a gépeket egymáshoz minél közelebb helyezzük el, szem előtt tartva a biztonságtechnikai, munkavédelmi, technológiai és egyéb előírásokat.
Tipikus mozdulati veszteség, ha az anyagot az egyik kezünkkel megfogjuk, majd áttesszük a másik kezünkbe, vagy ha egy alkatrészt a kezünkben tartunk ahelyett, hogy letennénk, és így mindkét kezünkkel tudnánk dolgozni rajta.

Lásd még: mozdulatelemzés, kétszeres (többszörös) kezelés.

	várakozásból fakadó veszteség
	waste of waiting
	Warten

Amikor szükség lenne arra, hogy dolgozzunk, de nem tesszük, mert valami miatt várnunk kell arra, hogy munkát végezhessünk – veszteség keletkezik. Természetesen, ha a munkánkra nincs igény, nem szabad dolgozni csak azért, hogy ne várakozzunk.
Ilyen veszteségről beszélünk, ha a rosszul meghatározott munkafolyamat miatt várakoznunk kell, amíg a gép végez a feladatával, vagy ha a gyártósor kiegyensúlyozatlansága miatt az operátorok egymásra várnak. A géphiba vagy az anyaghiány miatti várakozást szintén idesoroljuk. A szolgáltatásoknál ezzel a veszteséggel találkozunk leggyakrabban.

Lásd még: gyártósor-kiegyenlítés.

	túltermelésből adódó veszteség
	waste of overproduction
	Überproduktion

Ez a veszteség egy hibás szemléletmód következménye, a JIT-elvek alapján ugyanis legalább akkora hiba többet termelni a szükségesnél, mint kevesebbet. Ha bármiből is többet gyártunk, az a lehető legrosszabb veszteség, ugyanis a túltermelés eredményeként jelentkező felesleges készlet maga után vonja az összes többi veszteséget. Ezenkívül megvan az a rossz tulajdonsága is, hogy elfedi a problémákat. Ugyanis ha előre termeltünk, észre sem fogjuk venni, hogy megállt egy gép, vagy ha észrevesszük, semmi okunk nem lesz rá, hogy minél hamarabb és véglegesen orvosoljuk a problémát. A túltermelés kényelmessé tesz, ezáltal megakadályozza termelési rendszerünk folyamatos fejlődését.

	felesleges tevékenységek végzése miatti veszteség
	waste of overprocessing/processing
	aufwändige Prozesse, unnötige Prozesse

Feleslegesek azok a tevékenységek, amelyeket a rossz folyamat- vagy géptervezés eredményeképpen szükségtelenül végzünk el. Felesleges tevékenység például, ha olyan alakítást végzünk egy alkatrészen, amire semmi szükség a késztermék szempontjából: a sérülések elkerülése érdekében ideiglenesen becsomagolunk valamit, amit a gyár egy másik pontján aztán kicsomagolunk. Ilyen esetben az egyik folyamatot (amennyiben erre a lehetőség adott vagy megteremthető) áthelyezhetjük, ami által jelentős szállítási veszteséget is ki tudunk küszöbölni.
Van ennek a veszteségnek egy olyan értelmezése is, miszerint ha „jobban” végezzük a munkát, mint amire a vevő igényt tart, az is veszteség, hiszen a vevő nem fog érte többet fizetni. Idetartozik a szükségesnél jobb minőség létrehozása.
Itt kell megemlítenünk az irodai folyamatoknál jól ismert felesleges papírmunkát is. Tipikus probléma, hogy a dolgozók munkaidejük jelentős részét olyan iratok létrehozására fordítják, amit senki semmire nem fog felhasználni.

	javításból eredő veszteség
	waste of defect/correction
	Fehler, Nacharbeit

Talán ez a veszteségforma szorul a legkevesebb magyarázatra. Ha valamit nem csinálunk meg jól az első alkalommal, akkor azt újra el kell végeznünk, ami pluszráfordításokat igényel (idő, költség). A hibás termékek akadályozzák a JIT működtetését is. Rosszabb esetben a termék hibája csak a vevőnél derül ki, ami a bizalom elvesztését eredményezheti, és sokkal nagyobb költséggel is jár.